2013. január 28., hétfő

II. A mindennapok - 2.

Órákig keringünk a hatkerben azért elég gyéren fellelhető füves részek környékén (csak azok felelnek meg a kényes ízlésének), arra várva, hogy pisiljen végre. Lavina már háromszor összejelölt minden fűcsomót, szinte látom, hogy guvad a szeme az erőlködéstől, hogy kipréseljen még egy cseppet, mert ugye szó nélkül hagyni nem lehet a másét… Chris fél napja nem pisilt, de csak megy és megy, faroklecsapva, és soha nem áll meg, soha nem fogom látni azt a gyönyörű, katartikus mozdulatsort, ahogy lenyomja fenekét a talaj fölé, domborít, és…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése